Ültetvényünk
Ahol a gyümölcs terem...

Termesztett növények

Bár a homoktövis a fő profilunk, ültetvényeinkben többféle növényfaj kapott még helyet. Itt a Bogyódomb Gyümölcsműhelyben célul tűztük ki, hogy az itt megtermelt alapanyagból olyan termékeket készítünk, amelyek nemcsak finomak, hanem egészségesebbek is lesznek, tele gyümölccsel, illatokkal, ízekkel, szívvel-lélekkel, egyszóval élettel.  Az ökológiai termesztés keretein belül próbáljuk nevelgetni növénykéinket...hát, nem könnyű.  Kerüljük a műtrágyák, gyomirtók alkalmazását. Rendszeresen használunk rovarcsapdákat, többek között tavasszal a birs virágait oly nagyon kedvelő bundásbogarak (Epicometis hirta) gyérítésére, nyáron pedig a kis farontó (Zeuzera pyrina) hím lepkéinek összegyűjtésére. Az ültetvények sorköze növénnyel borított, csökkentve ezzel az erozió veszélyét. Alább néhány érdekesség olvasható a nálunk termesztett növényfajokról.

Homoktövis (Hippophae rhamnoides L.) - fajták: termős: 'Leikora';                                                                                    porzós: 'Pollmix' 

A homoktövis (Hippophae rhamnoides L.) az Ezüstfa-félék (Eleagnaceae) családjába tarozik. Népies elnevezése: ezüsttövis. Tibetben i. e. 900 előtt már elismert gyógynövényként hasznosították artériás trombózis, arterioszklerózis, májfibrózis, krónikus hepatitisz, gyomorfekély, májgyulladás leküzdésére, illetve a bőr égési sérüléseinek gyógyítására. Sokoldalú használhatóságát gazdag összetétele biztosítja, melyek közül a legfontosabb alkotók:  

  • vitaminok ( A, C, B1, B6, E és K ) 
  • karotinoidok 
  • bioflavonoidok (pl. likopin)
  • szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav)  
  •  po­li­fenolok
  • ásvá­nyi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).

A homoktövisnek rendkívül erős antioxidáns hatása van.

Húsos som (Cornus mas) - fajták: 'Kazanlak', 'Jolico'

Sokak által ismert, mégis egy elfeledett fajról van szó. Pedig megyénk, Somogy és a közeli település, Som is erről a sokoldalú gyümölcsről kapta a nevét (több földrajzi név, mint Csíksomlyó, Somló hegy, Szársomlyó is utal a som előfordulására).

A somfélék családjába (Cornaceae) tartozik, elsősorban az északi féltekén él, száraz cserjésekben, erdőszéleken találkozhatunk vele. A som alapvetően egy bokor, de termesztésben szívesen alkalmazzák a törzses bokor formát.

Aranysárga virágai jó idő esetén már február utolsó napjaiban kínálják az ébredező méheknek a nektárt.

Különböző méretű és alakú terméstípusai fordulnak elő (körte alakú, gömbölyű, hordó alakú, tojásdad, keskeny elliptikus). A termés színe is
változatos, lehet piros, sárga, fehér és csíkos is.

A termés jelentős mennyiségű C-vitamint, béta-karotint tartalmaz, ezenkívül cukrokat, almasavat, pektint, illat- és festékanyagokat. Íze kezdetben savanykás, fanyar, kellemes édes-savanykás íze néhány nap tárolás
után alakul ki. Belőle lekvár, szörp, befőtt, likőr, bor, pálinka készíthető,
míg az éretlen gyümölcsöt, ha sós-ecetes vízben tesszük el, az olajbogyóhoz hasonló terméket kapunk.

Forrás: G. Tóth: Gyümölcsészet

Birs (Cydonia oblonga) - fajták: 'Angersi', 'Konstantinápolyi', Bereczki bőtermő', 'Vranja', 'Mezőtúri', 'Champion', 'Leskováci'

A birs őshazája nagy valószínűséggel Perzsia, Turkesztán, ill. a Kaukázus vidéke, de ma már az egész világon megtalálható. Nálunk is régóta ismert, elsősorban házikerti növény, de nagyüzemi méretek között is termesztik, 1991-ben 107 hektárt tartottak nyilván.

A rózsafélék családjába (Rosaceae), azon belül az almafélék alcsaládjába (Pomoideae) tartozó bokor vagy törzses bokor.

A különböző fajták nagyjából szeptember közepétől október végéig szüretelhetők. A köznyelvben használatos birsalma, ill. birskörte elnevezések valójában a birs gyümölcs két jelentős kultúrváltozatára utalnak, előbbi az almaformájú, utóbbi pedig a körteformájú termés neve, de a két változat előfordulhat egy fán belül is, ami a kifejlett magok száma miatt lehetséges.
Különleges gyümölcsnek számít, hiszen igen magas pektintartalommal rendelkezik (1,2-1,8%). Ezen összetevő méregtelenítő hatású, megköti a káros anyagokat, az esetleges radioaktív elemeket, ezenkívül az emésztőszervekben gyulladáscsökkentő hatású lehet. Az almások között a legmagasabb C-vitamin tartalommal bír. A sárga színű, illatos gyümölcs húsa kemény, íze savanykás, fanyar, ezért nyersen ritkán fogyasztjuk. Feldolgozva birsalmasajt, lekvár, szörp, valamint ivólé készülhet belőle.

A birs május elején nyíló, nagy, fehéres-rózsaszínű virágaival méltán lehet kedvelt dísze a házikerteknek.

Forrás:

  • Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet
  • Soltész Miklós szerk.: Integrált gyümölcstermesztés

Bíbor kasvirág (Echinacea purpurea)

A kasvirág egy gyógynövény, mely a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába, azon belül a csövesvirágúak (Asteroideae) alcsaládjába tartozik. Származását tekintve egy észak-amerikai fajról van szó. Gyógyászati szempontból megemlítendők még a keskenylevelű (E. angustifolia) és a halvány kasvirág (E. pallida).

A bíbor kasvirág fény- és melegkedvelő, magyarországi viszonyok között a fagyot jól tűri. Vízigényes, öntözés nélkül csak a nyugati országrészben termeszthető gazdaságosan.

A növény minden részét (gyökér, virágos-leveles hajtás) felhasználják. Elsősorban kivonatokat készítenek belőle különféle gyári készítményekhez, továbbá préslevet, de az utóbbi években a szárított leveleket és hajtásokat tartalmazó gyógyteák is megjelentek a piacon (ezek hatása enyhébb, mint a kivonatoké).  Antivirális, bakteriosztatikus hatású, immunerősítő anyagokat tartalmaz, alkalmazása a felső légúti megbetegedések időszakában lehet hatásos.

Ez az évelő faj illatos, rózsaszínű virágával kertjeinkben dísznövényként is megállja a helyét.

Cékla (Beta vulgaris subsp. vulgaris provar. conditiva)

A céklát (Beta vulgaris subsp. vulgaris provar. conditiva) ősidők óta ismeri és használja az emberiség. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését. Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót.

Bár más növényekhez képest vastartalma nem magasabb, a szervezet mégis ebből tudja a legjobban hasznosítani azt. A cékla nátrium tartalma magas, a kalcium tartalma azonban alacsony. Ez a tulajdonsága akkor érvényesül a test számára pozitívan, ha főzve, vagy konzervként fogyasztjuk. A kalcium alacsony és a nátrium magas tartalma következtében, a szervetlenné vált kalcium kevésbé ártalmas a vérerek
és az arthritisz (az izületek gyulladásos megbetegedése) szempontjából.

Legfőbb hatóanyagai:
A cékla kiváló kálium, kalcium, vas, szilícium és magnéziumforrás, de tartalmaz rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint is. Ezek a vitaminok és mikroelemek nélkülözhetetlen ásványi anyagok a haj, a körmök és az idegrendszer számára.

Erősítő hatású Cholin tartalma hat az emésztésre, a gyomor és a belek egyenletes működésére.
Fogyasztása ajánlott betegségből lábadozóknak.
Májtisztító:
A cékla lé kombinálva sárgarépalével kitűnő májtisztító. A tisztításban főleg a zsírtalanítást végezi a májban. Ajánlatos különösen eleinte több sárgarépát, mint céklát használni, mert a gyors reakció a májban szédülést, hányingert okozhat.
Menstruációs zavarok esetén:
Naponta két három alkalommal egy-egy pohár cékla lé ajánlatos azoknak akik menstruációs zavarokkal küzdenek, amit gyógyszerek helytelen adagolása, vagy mellékhatása, illetve szintetikus hormon adagolása okozhat a szervezetben.
Érezhető a segítség azoknál a nőknél, akik panasszal lépnek a változó korba.
A cékla serkenti a sejtnövekedést, a sejtmag-regenerációt, aktiválja a vörösvérsejt képzést, támogatja a nyirokrendszer működését, vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert.
A gumó gazdag folsavban, így várandós nőknek ajánlott a fogyasztása.
Szakemberek a cékla színanyagának, a betainnak, tumorellenes hatást is tulajdonítanak.

A C-vitaminban gazdag étkezés jelentősen támogatja az elfogyasztott vas felszívódását. Az élvezeti cikkek, mint a kávé, a feketetea, vagy a drogok fogyasztása; illetve a gabonafélék korpája és bizonyos gyógyszerek kiürítik vastartalékainkat.

Forrás: nepgyogyaszat.com (rövidített változat)

Fekete ribiszke (Ribes nigrum) - fajták: 'Titánia', 'Fertődi 1', 'Dorottya'

A fekete ribiszke a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartoznak. Természetes körülmények között az északi félteke északibb részein találhatók, termesztésük a mérsékelt égövtől az Északi-sarkkör tájékáig terjedhet. Felépítését tekintve bokor, de manapság már ültethetünk törzses bokrot is. Fürtvirágzata van, a fürt hossza, ill. a virágok száma fajtabélyeg. A kifejlődő bogyók súlya is fajtánként eltérő.

A fekete ribiszke értékes beltartalmi mutatókkal rendelkezik. Kiemelkedő magas C-vitamin tartalma, amelynek nagy része megfelelő tartósítási eljárással megőrizhető. Jelentős mennyiségű P-, B1-, B2-vitamint, karotint is tartalmaz. Ezenkívül találhatunk még benne szőlőcukrot (glükózt), gyümölcscukrot (fruktózt) és némi nádcukrot (szacharóz) is, tovább értékes ásványi anyagokat is,mint kálium, magnézium, kálcium, foszfor és vas.

Forrás:

  • G. T.: Gyümölcsészet
  • Soltész M. szerk: Int. gyümterm.

Mit csinálunk a gyümölcsből?