A gyümölcsöskert...
...a kertész műhelye.
Termesztett növények
Bár a homoktövis a fő profilunk, gyümölcsöskertjeinkben többféle növényfaj kapott még helyet. A Bogyódomb Gyümölcsműhelyben célul tűztük ki, hogy az itt megtermelt alapanyagból olyan termékeket készítünk, amelyek nemcsak finomak, hanem egészségesebbek is lesznek, tele gyümölccsel, illatokkal, ízekkel, szívvel-lélekkel, egyszóval élettel. Az ökológiai termesztés keretein belül próbáljuk nevelgetni növénykéinket...hát, nem könnyű. Kerüljük a műtrágyák, gyomirtók alkalmazását. Rendszeresen használunk rovarcsapdákat, többek között tavasszal, a birs virágait oly nagyon kedvelő bundásbogarak (Epicometis hirta) gyérítésére, nyáron pedig a kis farontó (Zeuzera pyrina) hím lepkéinek összegyűjtésére. A gyümölcsös sorköze növénnyel borított, csökkentve ezzel az erózió veszélyét. Alább néhány érdekesség olvasható a nálunk termesztett növényfajokról.
Homoktövis (Hippophae rhamnoides L.) - fajták: termős: 'Askola', 'Habego', 'Leikora'; porzós: 'Pollmix'
A homoktövis (Hippophae rhamnoides L.) az Ezüstfa-félék (Eleagnaceae) családjába tarozik. Népies elnevezése: ezüsttövis. Tibetben i. e. 900 előtt már elismert gyógynövényként hasznosították artériás trombózis, arterioszklerózis, májfibrózis, krónikus hepatitisz, gyomorfekély, májgyulladás leküzdésére, illetve a bőr égési sérüléseinek gyógyítására. Sokoldalú használhatóságát gazdag összetétele biztosítja, melyek közül a legfontosabb alkotók:
- vitaminok ( A, C, B1, B6, E és K )
- karotinoidok
- bioflavonoidok (pl. likopin)
- szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav)
- polifenolok
- ásványi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).
A homoktövisnek rendkívül erős antioxidáns hatása van.
Húsos som (Cornus mas) - fajták: 'Kazanlak', 'Jolico'
Sokak által ismert, mégis egy elfeledett fajról van szó. Pedig megyénk, Somogy és a közeli település, Som is erről a sokoldalú gyümölcsről kapta a nevét (több földrajzi név, mint Csíksomlyó, Somló hegy, Szársomlyó is utal a som előfordulására).
A somfélék családjába (Cornaceae) tartozik, elsősorban az északi féltekén él, száraz cserjésekben, erdőszéleken találkozhatunk vele. A som alapvetően egy bokor, de termesztésben szívesen alkalmazzák a törzses bokor formát.
Aranysárga virágai jó idő esetén már február utolsó napjaiban kínálják az ébredező méheknek a nektárt.
Különböző méretű és alakú terméstípusai fordulnak elő (körte alakú, gömbölyű, hordó alakú, tojásdad, keskeny elliptikus). A termés színe is
változatos, lehet piros, sárga, fehér és csíkos is.
A termés jelentős mennyiségű C-vitamint, béta-karotint tartalmaz, ezenkívül cukrokat, almasavat, pektint, illat- és festékanyagokat. Íze kezdetben savanykás, fanyar, kellemes édes-savanykás íze néhány nap tárolás
után alakul ki. Belőle lekvár, szörp, befőtt, likőr, bor, pálinka készíthető,
míg az éretlen gyümölcsöt, ha sós-ecetes vízben tesszük el, az olajbogyóhoz hasonló terméket kapunk.
Forrás: Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet
Birs (Cydonia oblonga) - fajták: 'Angersi', 'Konstantinápolyi', Bereczki bőtermő', 'Vranja', 'Mezőtúri', 'Champion', 'Leskováci'
A birs őshazája nagy valószínűséggel Perzsia, Turkesztán, ill. a Kaukázus vidéke, de ma már az egész világon megtalálható. Nálunk is régóta ismert, elsősorban házikerti növény, de nagyüzemi méretek között is termesztik, 1991-ben 107 hektárt tartottak nyilván.
A rózsafélék családjába (Rosaceae), azon belül az almafélék alcsaládjába (Pomoideae) tartozó bokor vagy törzses bokor.
A különböző fajták nagyjából szeptember közepétől október végéig szüretelhetők. A köznyelvben használatos birsalma, ill. birskörte elnevezések valójában a birs gyümölcs két jelentős kultúrváltozatára utalnak, előbbi az almaformájú, utóbbi pedig a körteformájú termés neve, de a két változat előfordulhat egy fán belül is, ami a kifejlett magok száma miatt lehetséges.
Különleges gyümölcsnek számít, hiszen igen magas pektintartalommal rendelkezik (1,2-1,8%). Ezen összetevő méregtelenítő hatású, megköti a káros anyagokat, az esetleges radioaktív elemeket, ezenkívül az emésztőszervekben gyulladáscsökkentő hatású lehet. Az almások között a legmagasabb C-vitamin tartalommal bír. A sárga színű, illatos gyümölcs húsa kemény, íze savanykás, fanyar, ezért nyersen ritkán fogyasztjuk. Feldolgozva birsalmasajt, lekvár, szörp, valamint ivólé készülhet belőle.
A birs május elején nyíló, nagy, fehéres-rózsaszínű virágaival méltán lehet kedvelt dísze a házikerteknek.
Forrás:
- Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet
- Soltész Miklós szerk.: Integrált gyümölcstermesztés
- Fotó: Kaunitz Tamás
Szőlő - (Vitis vinifera) - Zenit, Kékfrankos
Az emberiség egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövénye, a Kárpát-medencében is kb. 2000 éve műveljük. Népünk már a honfoglalás előtt ismerte a szőlőt, de a szőlő- és borkultúra igazából az államalapítás és a kereszténység felvétele után kezdett fejlődni, ill. lett a gazdaság fontos ága.
Alapvetően bor, gyümölcslé alapanyaga, de manapság a préselés után visszamaradt magból -elsősorban a kékszőlőből- olajat is préselnek, hiszen kimagasló a polifenol tartalma, ill. eszenciális zsírsavakat, nyomelemeket és ásványi anyagokat tartalmaz.
Zenit - az Ezerjó és a Bouvier keresztezésével Király Ferenc és mtsai állították elő 1951-ben. Harmonikus savtartalmú, zamatos, kellemes illatú bort ad.
Kékfrankos - származását tekintve ismeretlen fajta. Ausztriából Németországon át terjedt. A filoxéravész idején kerülhetett Sopronba (aminek egyben uralkodó fajtája), s onnan egész Magyarországra. Bora csersavban gazdag, kissé fanyar.
