A gyümölcsöskert...
...a kertész műhelye.
Termesztett növények
Bár a homoktövis a fő profilunk, gyümölcsöskertjeinkben többféle növényfaj kapott még helyet. A Bogyódomb Gyümölcsműhelyben célul tűztük ki, hogy az itt megtermelt alapanyagból olyan termékeket készítünk, amelyek nemcsak finomak, hanem egészségesebbek is lesznek, tele gyümölccsel, illatokkal, ízekkel, szívvel-lélekkel, egyszóval élettel. Az ökológiai termesztés keretein belül próbáljuk nevelgetni növénykéinket...hát, nem könnyű. Kerüljük a műtrágyák, gyomirtók alkalmazását. Rendszeresen használunk rovarcsapdákat, többek között tavasszal, a birs virágait oly nagyon kedvelő bundásbogarak (Epicometis hirta) gyérítésére, nyáron pedig a kis farontó (Zeuzera pyrina) hím lepkéinek összegyűjtésére. A gyümölcsös sorköze növénnyel borított, csökkentve ezzel az erózió veszélyét. Alább néhány érdekesség olvasható a nálunk termesztett növényfajokról.
Homoktövis (Hippophae rhamnoides)
A homoktövis az Ezüstfa-félék (Eleagnaceae) családjába tarozik. Népies elnevezése: ezüsttövis. Tibetben i. e. 900 előtt már elismert gyógynövényként hasznosították artériás trombózis, arterioszklerózis, májfibrózis, krónikus hepatitisz, gyomorfekély, májgyulladás leküzdésére, illetve a bőr égési sérüléseinek gyógyítására. Sokoldalú használhatóságát gazdag összetétele biztosítja, melyek közül a legfontosabb alkotók:
- vitaminok ( A, C, B1, B6, E és K )
- karotinoidok
- bioflavonoidok (pl. likopin)
- szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav)
- polifenolok
- ásványi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).
A homoktövisnek rendkívül erős antioxidáns hatása van.
Som (Cornus mas)
Sokak által ismert, mégis egy elfeledett fajról van szó. Pedig megyénk, Somogy és a közeli település, Som is erről a sokoldalú gyümölcsről kapta a nevét (több földrajzi név, mint Csíksomlyó, Somló hegy, Szársomlyó is utal a som előfordulására).
A somfélék családjába (Cornaceae) tartozik, elsősorban az északi féltekén él, száraz cserjésekben, erdőszéleken találkozhatunk vele. Formája bokor, mi a termesztéshez a törzses bokor formát választottuk
Virágai jó idő esetén már februárban aranylani kezdenek es csalogatják az első méheket nassolásra.
Különböző méretű és alakú terméstípusai fordulnak elő (körte alakú, gömbölyű, hordó alakú, tojásdad, keskeny elliptikus). A termés színe is
változatos, lehet piros, sárga, fehér és csíkos is.
Ami értékes gyümölccsé teszi:
- kimagasló C-vitamin - és béta-karotint tartalma
- cukor-
- almasav-
- pektinttartalma
- illat- és festékanyagai.
A szedést követő azonnali fogyasztása nem javasolt. Pár nap érlelés után kialakul a harmonikus sav-cukor arány, ekkor már élvezhető csemege. Belőle lekvár, szörp, befőtt, likőr, bor, pálinka készíthető.
Birs (Cydonia oblonga)
A birs őshazája nagy valószínűséggel Perzsia, Turkesztán, ill. a Kaukázus vidéke, de ma már az egész világon megtalálható. Nálunk is régóta ismert, elsősorban házikerti növény, de nagyüzemi méretek között is termesztik, 1991-ben 107 hektárt tartottak nyilván.
A köznyelvben használatos birsalma, ill. birskörte elnevezések valójában a birs gyümölcs két jelentős kultúrváltozatára utalnak, előbbi az almaformájú, utóbbi pedig a körteformájú termés neve, de a két változat előfordulhat egy fán belül is, ami a kifejlett magok száma miatt lehetséges.
Igen magas pektintartalmának köszönhetően (1,2-1,8%) méregtelenítő hatású, megköti a káros anyagokat, az esetleges radioaktív elemeket, ezenkívül az emésztőszervekben gyulladáscsökkentő hatású lehet.
Bár illata rabul ejtő, íze sajnos savanykás, fanyar, ezért nyersen ritkán fogyasztjuk. Feldolgozva birsalmasajt, lekvár, szörp, valamint ivólé készülhet belőle.
A birs április közepétől bontja nagy, fehéres-rózsaszínű, szemet gyönyörködtető virágait. Ha van helyünk a kertben, érdemes beszerezni egy példányt.
Szőlő (Vitis vinifera)
Az emberiség egyik legrégebb óta termesztett kultúrnövénye, a Kárpát-medencében is kb. 2000 éve műveljük. Népünk már a honfoglalás előtt ismerte a szőlőt, de a szőlő- és borkultúra igazából az államalapítás és a kereszténység felvétele után kezdett fejlődni, ill. lett a gazdaság fontos ága.
Alapvetően bor, gyümölcslé alapanyaga, de manapság a préselés után visszamaradt magból -elsősorban a kékszőlőből- olajat is préselnek, hiszen kimagasló a polifenol tartalma, ill. eszenciális zsírsavakat, nyomelemeket és ásványi anyagokat tartalmaz.
Zenit - az Ezerjó és a Bouvier keresztezésével Király Ferenc és mtsai állították elő 1951-ben. Harmonikus savtartalmú, zamatos, kellemes illatú bort ad.
Kékfrankos - származását tekintve ismeretlen fajta. Ausztriából Németországon át terjedt. A filoxéravész idején kerülhetett Sopronba (aminek egyben uralkodó fajtája), s onnan egész Magyarországra. Bora csersavban gazdag, kissé fanyar.
Meggy (Prunus cerasus)
fajták: Érdi bőtermő, Meteor korai
A meggy sokak által kedvelt gyümölcs, mely az édes-savanykás ízével a nyári melegben üdítően tud hatni. Fajtáink kiválasztásakor fontos szempont volt az, hogy a gyümölcsérés minél hamarabb kezdődjön, egérutat nyerve ezzel a cseresznyelégy munkálkodása elől. Természetesen ez nem sikerül százszázalékosra, de ha nem kell bevetni a sokak által annyira kedvelt felszívódó inszekticidet, már nyert ügyünk van.
Fáink termését frissen fogyasztjuk, illetve feldolgozzuk minél magasabb gyümölcstartalmú kézműves termékekké.
